Hannibal (2013-2015)

Hannibal (2013-2015)

2x13 || 3x04

hii !! it's speak your language day !! soo for today's ask, could you tell me something (in your language) about your country's costumes and folklore?

Ahaa, igen csak ezt lefordítani nem fogom tudni angolra szóval majd a Google Fordító lesz max a barátod :"D (Tényleg bocsi de ezt nem tudom angolul elmondani 😅 vagyis ha a drága Google nem tudja nagyon értelmezni, akkor megpróbálom, de nehéz)

Igazából nekünk suliban van néptánc óránk, ahol igazából minden más ilyen kulturális dolgokról is szó van.

A népviseletekről azt kell tudni hogy kb az ilyen 1800-1900-as években alakultak ki (talán? Nem tudom, lehet/valószínűleg hamarabb is volt), és minél keletebbre vagyunk Magyarországon belül, annál kevésbé díszes. Tehát például a szatmári viseletek sokkal egyszerűbbek mint amik az ország nyugati felében vannak, mert ahogy a textíliák jöttek be az országba, a keleti részbe sokkal kevesebb féle jutott már el, mint a nyugati részbe. VISZONT ettől függetlenül minden viselet gyönyörű a maga módján.

Ez például a szatmári viselet:

Ez meg gombosi (bár Gombos már nem Magyarországon van de ez egy hosszú sztori. A lényeg hogy ez is magyar)

Ez jóval nyugatabbra van mint Szatmár, és látszik is a ruhán, hogy sokkal sokkal díszesebb mint a másik.

Umm a folklore az... Hát nem tudom. Van egy csomó népmesénk de igazából az nem nagyon különleges szerintem. Bár amúgy vannak érdekesek is, de most egy sem jut eszembe.

Illetve ez annyira nem ide kapcsolódik, de van egy vers amit nagyon szeretek, egy magyar költő írta, Arany János, az a címe hogy A walesi bárdok (The bards of Wales in English, if you wanna read it), és szerintem kb ez a kedvenc versem, ami nagy szó mert eléggé hadilábon állok a versekkel/költészettel. Ennek a versnek amúgy van egy tök érdekes háttere, de ha beleteszem akkor már nagyon hosszú lesz az egész (így is az 😂)

Oké, utolsó fun fact, nálunk a családnevet veszik előre, és csak utána a keresztnevet, vagyis ugye amit a szülők adnak. Ez nagyon nagyon kevés más nyelvben van így, amennyire én tudom.

And I hope I wrote everything right cause if I didn't then google translate won't understand it lol

Egyébként ha van itt aki jobban ért a kultúrához mint én, ami azért nem nehéz, nyugodtan javítsatok ki mert nem igazán értek ehhez 😅

some pic I drew on February...I always post them on LOFTER and forgot I have Tumblr...(little dumb)

my Apollo looks like a mortal man cause now he's healing, he'll be much more big if he want show the power of a god.(maybe tall as 3 meter, even more. :)

Dániel éneke

Mégis megemlékeztél rólam, Isten

és azokat, akik téged kerestek,

akik téged szeretnek, megtaláltad.

Ifjú próféták üstökét ragadva

elhoztad babilóni ketrecemhez

a fügét és a datolyát kezökben.

Hirdesd ezért, világosság, sötétség,

az Urat! Hirdesd, pusztaság, folyóvíz

s bölcs cethalak és minden vízben-úszók!

Adjatok nékem szurkot, faggyat és szőrt:

fegyver nélkül megölöm én a sárkányt,

a cifra szörnyet, aki nektek isten.

De az oroszlánt nem bántom, ki engem

nem bánt. Estére visszatérek hozzá

s vad teste bundás melegében alszom.

Hallom majd nagy szivét dobogni; a föld

vele dobog, s az ég is; - én meg alszom

ringatva, mint az Isten csecsemője.

— Babits Mihály

charmed by the idea that celeborn does fade into a tree, a tall and gracious mallorn with silver leaves, deep of root and branches raised to live every season fully - up until the end of all ages, past dagor dagorath.

ony for galadriel to wake alone in arda unmarred, and go searching across the new seas and continents for her own tall tree.

it makes no difference. galadriel's hungry for knowledge, little pacified by the perfection of her surroundings when something from the past someone very like her once lived. it plucks at her, the lack, like a note in a harp repeated, a longing sound.

she will recognize it when she finds it, she knows - will know it in every shape, in the twist of bark and the glittering of sap; never mind this world is stranger and more alive than even valinor during the noontide, and little raw around the edges.

it is a fairy-tale search, with vague memories to guide her, and her burning will. white hounds guide her, and songbirds tempt her with the distraction of knowledge - and to twitter, chidingly, when she tries to surpass every quest and test with skill but a little too much hubris.

galadriel knows there is something of hers lost, something she has to find. she walks all the woods, and speaks to all the tree-shepherds. sometimes she thinks the leaves of tall tree shiver a little at her voice, turning to her; but none wake to greet her, and none are her tree.

Aiwendil