Annyira J Volt Rezni Az Sszekulcsolt Keznket Tnc Kzben

Annyira jó volt érezni az összekulcsolt kezünket tánc közben

Még régebben meséltél nekem valamit... Megígértem, hogy nem mondom el senkinek, így ide sem írom le. De nagyon rosszul esett az, amit akkor mondtál. Nem tudom, hogy hogyan gondolkodsz erről, de számomra kétségbeejtő az a történeted

Bárcsak megölelhetnélek... De mikor megismertél, még utáltam hozzáérni az emberekhez, és te ezt tiszteletben tartottad. Nem értél hozzám, bár ahogy telt az idő, egyre közelebb merészkedtél. De most vágyom az ölelésedre. Vágyom rá, hogy hozzád érhessek

Emlékszem, két méter távolságot tartottunk az első nap...az utolsón már olyan közel ültem hozzád, hogy ha nem féltem volna, hozzád is érhettem volna

Miért van az, hogy látom, hogy elérhető vagy, több, mint egy hónapja nem beszéltünk, és mégsem keresel? Én miért nem hiányzom neked, ha te nekem igen? Az egy dolog, hogy én megpróbálom megőrizni a maradék önbecsülésemet, de neked mi az indokod? Valószínűleg az, hogy eszedbe sem jutok, van jobb dolgod, és nem hiányzom... De úgy szeretném tudni, mi van veled

Nem tudom, elhiszed e, de mindig szomorú vagyok. Kivéve, mikor velem vagy. Akkor csak mosolyogni tudok, megállás nélkül. Valószínűleg ezért olyan hihetetlen, hogy amúgy nem vagyok boldog