She/her • Asexual • Tolkien, Dostoyevsky and Pilinszky fan • An introvert from Eastern Europe • My personality is reading books and watching movies
394 posts
Mlysg
Mélység
Miért nem segít senki?
Ha szólítom, miért nem felel?
Elvesztem itt a kéklő végtelenben
Kérlek segíts! – már nem érem el
Az alját – körös-körül csak végtelen
Mindent befedő kékség
Átmos a fejemen, a mélybe nyom
Nyújtanám kezem – nem tudom
Sikoltanék, de nem lehet
Sós ízű kéz a torkomon
Marja a számat, marja a bőrőm
Hörögve tisztulok az élettől
Nyújtanám kezem – nem tudom
Csak Őt érem – csak Ő van ott
Azt mondja ne félj, kezed fogom
Vigyora csupasz csont
Lehúz a mélybe
Nézek az égre – van olyan?
Minden kék, részvéttelen
Hideg kék – reszket a csontom
Ég a torkom, láng emészt fel
Szövetet marja, megtöri húsom
Sértetlen vagyok, mégis süllyedek
Apró buborékokban látom az életet
-
liketwins liked this · 9 months ago
-
lavendeer16 liked this · 9 months ago
-
tunguszka20 reblogged this · 9 months ago
-
tunguszka20 liked this · 9 months ago
More Posts from Glittering-under-the-glass
Esik (részlet)
Esik esik -
a por nedvesen reszket életünkön -
csattog, dörög -
dörömbölnek - hallod? - a szivünkön!
Meztelenül
futni futni
tárt karral futni egy erdő felé - - -
esik esik -
kis tenyered
mért tartod ki a menykő elé? - - -
A szél hozta -
a szél
hangosan kacagó lányok
bontott hajából zudulva lebeg - - -
recsegve jajdulnak az ágon
hibás-szivű száraz levelek.
2
És szoknyád szagát is akarom tőled
s te csókolsz, ütsz és sohase vársz -
hogy tisztulhatna meg hát a szerelmem,
ha látlak, hallak, hogy szólsz és hogy állsz -
nézd, fáj a homlokom az ütközéstől
és fáj, hogy elmulik ez a fájás,
mert bomlott melled varként rátapad
s elfordult szemmel hiába tépem róla,
ne félj, nem gyógyul, csak tovább szakad - - -
s hiába bánkódsz,
az igazak lehelte felhő
nem segít a te könnyeiden -
az én szememmel kell kisírnod mindent,
hogy érted el ne pusztuljon szivem!
— József Attila
we talk a lot about the Jedi being the only group of people in the galaxy who consistently see the clones as people. but what if it goes both ways. if clones are little more than droids, then Jedi are the knights out of fairy tales and romance novels. the galaxy's perceptions and preconceptions are much like anakin's in tpm. the jedi are immortable infallible unkillable. they are paragons of virtue and light and intelligence. they are not people so much as concepts. legends. superheroes.
these people are as removed from the Jedi as they are from the clones. maybe even more so. the clones work with the Jedi every day. the clones see them make mistakes. simple human* errors. they see them mourn and rage and laugh. they see them try. so hard. they see them fail. they see them fall.
their Jedi are people. and the clones love them all the more for it.
subhuman clones and superhuman jedi
I must not mock Gen Alpha. Mocking Gen Alpha is the mind killer. Mocking Gen Alpha is the little-death that brings total generational solidarity obliteration. I will engage with Gen Alpha lovingly. I will permit them to be cringe. And when they grow up I will turn my eye to their accomplishments. Where mocking has gone there will be nothing. Only generational solidarity remains
Did you know? In 'Revenge of the Sith,' Ewan McGregor was originally supposed to say, "I love you. But I will not help you." Later, George Lucas directed him to change it to "I loved you," as if he was talking to a dead person.
Ewan added: "He really sees that the Anakin he knew is gone - that he's become, and is killed by, Darth Vader...I think it's quite important that Obi-Wan doesn't realize he isn't dead. If he knew Sidious was going to save Anakin and rebuild him, Obi-Wan would have killed him." (x)
Pirul a naptól már az őszi bogyó
Szőke, pogány lány a szeretőm, engem
hisz egyedül és ha papot lát
rettenve suttog: csak fű van és fa;
nap, hold, csillagok s állatok vannak
a tarka mezőkön. És elszalad. Por
boldogan porzik a lábanyomán.
Pedig fönn a kertek felé
feszület is látja a csókját és
örömmel hull elé a búzavirág,
mert mindig hiába megcsudálja őt
egy szerelmetes, szakállas férfiszentség.
Tizennyolc éves és ha nélkülem van
hallgatva jár, mint erdős partok
közt délidőn jár a nyári víz s
csillogó gondot ringat magában arról,
hogy sohasem telünk el a csókkal és
szomorú. Pirul a naptól már az őszi bogyó.
— Radnóti Miklós